Úgy lett válogatott kapus, hogy végig mérnökként dolgozott
Szabó Lázló nem bánta meg, hogy a fővárost elhagyva, Tatabányára igazolt.
Szabó Lázló nem bánta meg, hogy a fővárost elhagyva, Tatabányára igazolt.
Kovács Péternek ötször adtak kezet rá a szövetségben, de egyszer sem lett válogatott kapitány.
Kaló Sándor életének 76. évében meghalt.
A férfi kézilabdázás 1936 után 1972-ben került ismét a nyári olimpiák műsorába. A magyar válogatott mindkétszer ott lehetett az ötkarikás játékokon. Münchenben végül csak a 8. hely jutott a mieinknek. A 73. születésnapját március 16-án...
Felmentették az adócsalás vádja alól VI. Fülöp spanyol király nővérét, Krisztinát az úgynevezett Nóos-ügyben, amelynek elsőrendű vádlottját, az infánsnő férjét, a korábbi világhírű kézilabdázót, Inaki Urdangarint viszont bűnösnek találták, és hat év három hónap börtönbüntetésre...
Korábban a Veszprémi Építők Sport Egyesület (VÁÉV SE) alapító elnöke, Forró Ferenc a többi között azt mondta, hogy az ország szinte minden pontján játszott, vagy kézilabdázik most is Veszprémben nevelkedett játékos. De edzőként is sokan...
Van egy legenda arról, hogy ha negyven évvel ezelőtt a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV) vezérkara a futball mellett dönt a kézilabdával szemben, akkor ma a királynék városába a Bayern München, a Real Madrid...
Ami a magyar férfi kézilabda sportban elérhető, azt Kaló Sándor teljesítette. Játékosként Tatabányán háromszoros bajnok és kétszeres hazai kupagyőztes volt. Tagja volt annak a sikeres bányászcsapatnak, amely a vidéki együttesek közül először nyert aranyérmet, megtörve...
A Veszprém Dózsa-városi Traktor utcából indult hódító útjára és a svájci világbajnokságon, 1986-ban, Bázelben ezüstérmet akasztottak a nyakába. Ennél nagyobb sikere azóta sem volt a férfi kézilabda válogatottnak. Horváth Gábor kapusként kezdte a pályafutását, de...