• Egyéb

Varga Jánosné: A birkózásban tényleg napra kész vagyok

Shares

Csütörtök délelőttől vasárnap estig minden mérkőzésen jelen volt a Polyák Imre–Varga János nemzetközi birkózó emlékverseny egyik személyes érintettje, Varga János özvegye.  Vele kapcsolatos különös érdekesség, hogy a leánykori neve is Varga. Gabriella asszony egy igen szép kristályvázát is felajánlott, amelyet a kötöttfogásúak 77 kilósok súlycsoportjának ezüstérmese, Fritsch Róbert vehetett át tőle és a Nemzet Sportolója szülővárosa, Abony polgármesterétől, Pető Zsolttól. A rendkívül agilis, korábban több sportágban is élversenyző Gabriella asszonnyal ez alkalomból beszélgettünk.

Varga Jánosné

Varga Jánosné, Fritsch Róbert, Pető Zsolt. Fotó: Róth Tamás

– A férjemet akkor ismertem meg, amikor már befejezte aktív pályafutását, így sikeres versenyzői éveiről nincsenek személyes ismereteim. Talán éppen ezért igyekeztem minél többet megtudni sportágáról, az újkori olimpiákon magyar részről rendkívül sikeres birkózásról. Szerencsére visszavonulását követően előbb edzőként, majd nemzetközi versenybíróként évtizedeken keresztül benne maradt a sportág vérkeringésében, így nem volt nehéz dolgom.

   – Akik ismerik, Önt, azok egybehangzóan tanúsíthatják: az elmondottakban semmi túlzás nincsen.

– Nincs rá szükségem, mert mindenhova követtem a férjemet, akivel több mint 43 esztendőt éltünk házasságban, békés és boldog egyetértésben.

  – Ennyi személyes tapasztalattal mondhatni „nyakig” benne van a sportágban. Hogyan látta a négynapos emlékversenyt?

– Bár valóban mindent láttam, de véleményt inkább csak a kötöttfogásúakról mondanék. Érdekes tapasztalatként említem, hogy a Szovjetunió szétesése következtében létrejött utódállamok legjobbjainál kondicionális hiányosságokat lehetett észlelni. Legtöbbször ugyanis az történt, vagy az összecsapás első 1-2 percében végső döntésre tudták vinni a meccsüket, vagy a továbbiakban már egyéltalán nem tudtak magabiztosan birkózni, kiemelkedőt produkálni. Az idő múlásával többüknél komoly nehézségek adódtak. A magyaroknál az a számomra érdekes helyzet alakult ki, hogy a férjemék idején leginkább erős, alsóbb súlycsoportokkal szemben jelenleg a felsőbb kategóriákban vannak olimpiai- és világbajnoki érmekre esélyesek. „Legalul” viszont sajnos jelenleg nincsenek nemzetközi szinten is ütőképes jelöltjeink.

– Ha elmondaná, miért vállalt a jelenlét mellett díj felajánlását és átadását is?

– Azért, mert tényleg napra kész vagyok a birkózásból, szeretem a sportágat. Ami pedig a személyes érintettséget illeti, a négy nap során végig az immár harmadik éve elvesztett férjemre gondoltam, az ő emlékének megőrzését ezen az úton is tudom erősíteni.

  – Miért éppen Fritsch Róbertnek ítélte az MBSZ vezetése a különdíjat?

– Egyetértettem a szövetség ajánlásával. Ha már a férjem sikereinek súlycsoportjában  (57 kg) nem adódott senki, a súlycsoportok között a „legközelebbi” kategória a 77 kiló legjobbja, Fritsch Róbert volt. Robi nem csak második lett, de kimondottan jól is birkózott. Kemény erőpróbákon keresztül jutott el a döntőig, s ami különösen tetszett nekem, az az volt, hogy a végig akció elérésére törekvő hozzáállását akkor sem adta fel, amikor hátrányban volt. Ezért is tudta az egyik konkrét alkalommal vesztésre állt mérkőzését megfordítani.

   Az elmondottakhoz csak annyit, hogy Varga Jánosné diszkoszvetésben 1980-ban elért 62.30 méteres dobása ma is nemzetközi szintű eredmény, ezzel a hazai örök ranglistán mindmáig az első tízben foglal helyet. Nem mellesleg 1985 és 1988 között stabil tagja volt a Leitner József és Ádám László irányításával akkor formálódó magyar női súlyemelő válogatottnak. Többszörös oilimpikon, egyéni Európa-bajnoki címet is kiharcolt tőrvívó lánya, Gabriella révén a vívásban is otthonosan mozog. Jelenleg is tagja a Magyar Birkózó Szövetség „Hagyományőrző és Fair Play Bizottságának”, miként a Magyar Edzők Társaságának tagjaként ott is aktív részvevő. E tények ismeretében talán nem meglepetés, inkább magától értetődő az is, hogy négy napig végig tudta nézni a Polyák Imre–Varga János Emlékverseny küzdelmeit.

(jochapress / Jocha Károly)