Virth Balázs és csapata mindent megold, de örülne a teljes létszámnak

Virth Balázs többfelé figyel, hiszen egyre népesebb a csoportja, ám mindenkire jut elég ideje, s az edző azt sem rejti véka alá, hogy az lenne az igazi, ha teljes lenne a létszám a csapatában…

Virth Balázs (fotó: Origo, Polyák Attila)

– Minden tanítványa szerzett egyéni aranyérmet a szombaton véget érő debreceni rövid pályás országos bajnokságon, kivéve egyet, ő viszont távol van jelenleg az uszodák világától: mi a helyzet Milák Kristóffal?
– Nem szeretnék erről túl sokat beszélni, mert nem vagyok abban biztos, hogy jót tett Kristófnak az elmúlt időszak – válaszolta Virth Balázs edző. – Annyit tudok mondani, hogy visszavárjuk: az ő döntése, hogy mikor és milyen módon folytatja. Csak rajta múlik minden, de újfent hangsúlyoznám, hogy nem szeretném feléleszteni ezt a témát, mert tényleg úgy gondolom, minél többet beszélünk róla, Kristóf annál távolabb kerül az uszodától.

– A csapatában van egy másik világbajnok is, Kapás Boglárka, vele elégedett volt Debrecenben?
– Igen. Bogi kétszáz pillangón és négyszáz gyorson nagyon jó időt úszott csütörtökön az előfutamokban, a délutáni döntőkben további javulást vártunk, ám belázasodott. Másnapra összeszedte magát, és egyéni csúccsal győzött négyszáz vegyesen, de mindketten úgy véltük, nem szabad tovább feszítenünk a húrt, ezért visszalépett a nyolcszáz gyorstól. Éppen azért, hogy ne legyen tényleg beteg. Remélem, kipiheni magát, és folytathatjuk a felkészülést.

– Tiszteletben tartva a kérését, mégiscsak újfent idecitálnánk Milák Kristófot, pusztán azért, mert Márton Richárd az első számú magyar pillangózóvá lépett elő, és esetében azért adódik a kérdés: mennyire kell foglalkozni azzal, hogy ő azért lett az első, mert Milák nincs?
– Figyelek erre, de külön nem kell foglalkozni vele, mert Ricsi nagyon szépen kezeli a helyzetet: kizárólag a saját teljesítményére figyel, ráadásul a kezdetektől külön úszóként dolgozunk vele, s nem úgy, mint Milák edzőpartnere. Ricsi látja maga előtt a feladatokat, örült a magyar bajnoki címeinek, de örül minden apró lépésnek, minden kis javulásnak, tényleg csak a saját úszásával foglalkozik, nem tapasztaltam, hogy negatívan hatna rá a kialakult helyzet.

– Miben fejlődött az elmúlt egy évben Márton Richárd?
– Azon túl, hogy az időeredményein javít, sokkal tudatosabb is lett mostanra, erre egy példa: az elmúlt évvel ellentétben idén úgy kezdte a felkészülést szeptemberben, hogy nem volt rajta felesleg, vagyis nem kellett azzal foglalkoznunk, hogy hozza a versenysúlyát. A debreceni bajnokság is mutatta, hogy sokat változott, nagyon tudatosan építette fel a versenyprogramját. A harmadik napon a kétszáz gyors előtt volt bennem némi rossz érzés, mert azt gondoltam, nem bírja végig, hiszen előtte is sokat úszott, de ő állította, hogy bírni fogja. Nem kerülte meg a feladatot, aztán kifejezetten jól úszott kétszázon – az időt és a technikáját tekintve egyaránt. Mindezt nem csak a fizikai felkészültségének tudom be.

– A csoportjában van egy nagy talány is, Zombori Gábor négyszáz gyorson junior-világbajnok volt, azóta viszont talán kevésbé találja önmagát – esetében viszont kitűnő döntésnek bizonyult, hogy bár indulhatott volna a fukuokai világbajnokságon, mégis a dublini U23-as kontinensviadalt választották, amelyen ezüstérmet szerzett négyszáz vegyesen.
– Gábor kétszáz és négyszáz vegyesen is megúszta a szintidőt a decemberi bukaresti rövid pályás Eb-re, de elképzelhető, hogy a nyárihoz hasonló döntést hozunk: lehet, hogy nem csábulunk el, s kihagyjuk az Eb-t, vagy csak a négyszáz vegyesre utazunk ki, mert esetében a szintén decemberi győri viadal az igazán fontos, amelyen megpróbál olimpiai szintet teljesíteni.

– A mondataiból kiindulva: Kapás Boglárka is ugyanebben a dilemmában van?
– Igen, éppen ezért jeleztem Sós Csaba kapitánynak, hogy alszunk még egyet-kettőt erre. Mindkettejük esetében végiggondoljuk, hogy megéri-e egyetlen számra Bukarestbe utazni, vagy sem.

– Márton Richárd viszont biztosan indul az Eb-n, hiszen neki megvan az olimpiai szintje kétszáz pillangón, mi több, ő előtte még Greensboróba repül, ahol november 29. és december 2. között rendezik meg az amerikai bajnokságot – nála mi a cél, milyen feladatokat kap ezen a két versenyen?
– A US Opent ötvenes medencében rendezik, Ricsinek erős mezőnyben kell helytállnia – tulajdonképpen átállás nélkül. Onnan egyenesen Bukarestbe utazik, az Eb-n minden bizonnyal száz és kétszáz gyorson, valamint száz és kétszáz pillangón indul. Nem készülünk különösebben erre a két viadalra, a versenyszituációk gyakorlása lesz a fontos és az, hogy már az előfutamokban minél gyorsabban, minél jobban ússzon. Ahogy mondtam, Ricsi egyre tudatosabb úszó, erre a két versenyre is olimpiai szemüvegen keresztül tekint.

– Edzőként mennyire nehéz többfelé figyelnie?
– Kovácshegyi Ferenccel és Zala Györggyel jó csapatot alkotunk, de az úszók is nagyon összetartó közösséget alkotnak. Nyilván az lenne az igazi, ha teljes lenne a létszám, de bizakodó vagyok – összecsiszolódtunk már, ahogyan eddig is megoldottunk mindent, a jövőben is meg fogunk.

(nemzetisport.hu)