Zaklatott félév után is optimista Márton Gréta

Pályafutása eddigi leginkább zaklatott félszezonját zárta le Márton Gréta. A 2021-ben az év női kézilabdázójának választott ferencvárosi balszélső négymeccses, nyeretlen szériával kezdte az idényt az előző szezonban Bajnokok Ligája-döntős Ferencvárossal, majd az októberi edzőváltás óta kivirult, a Győr elleni katartikus hazai győzelemmel végképp magára talált a csapata. A junior világbajnok játékos a szíve szerint folytatta volna a klubjával megkezdett sorozatot, de a pozitív energiáit a jövő héten kezdődő olimpiai kvalifikációs világbajnokság, azon belül is a Montenegró elleni kiemelt jelentőségű mérkőzés felé irányíthatja.

Márton Gréta (fotó, origo, Polyák Attila)

– Az idei lesz a pályafutása harmadik világbajnoksága. Mennyiben más ez, mint a korábbiak?
– Mindegyiknek megvolt a sajátossága: a 2019-es vb-n még nagyon fiatal voltam, talán nem is éreztem át annyira a világverseny jelentőségét, mint a mostani vb előtt. A 2021-es világverseny a koronavírus-járvány miatt is speciális volt. Az idei előtt az olimpia van a célkeresztben, ez hatalmas lendületet adhat nekünk a vb-re. Kicsit másképp tekintek erre az olimpia miatt. Nem is kellenek szavak, mindenki tisztában van ezzel, tudja, mi a cél, ami a szemünk előtt lebeg.

– Tehát nem igaz a közhely, hogy mindig csak a következő feladatra kell koncentrálni? A következő feladat Paraguay, de mindenki a Montenegró elleni találkozót tartja vízválasztónak. Ez nem zavarja?
– Mindannyian tudjuk, hogy a harmadik csoportmeccsünk, a Montenegró elleni kulcsfontosságú. Ettől függetlenül lépésről lépésre haladunk, soha nem engedhetjük meg magunknak, hogy lebecsüljük az ellenfeleinket. Komolyan kell vennünk a Paraguay, majd a Kamerun elleni találkozót. De mindenkinek a fejében ott motoszkál az olimpia, és szerintem ez nem rossz, sőt. Látva a többi csapattársamat, úgy vettem észre, ez kifejezetten motivál minket.

– Lelkileg milyen állapotban van? A Metz elleni kiütéses hazai vereségtől kezdve az edzőváltáson át a Győr elleni katartikus győzelemig elképesztő mélységet és magasságot éltek meg az ősszel a Fradiban. Most hol tartanak?
– Borzasztó rosszul indult a szezon, ahogy mondani szokás, nem volt meg az összhang, a kémia az edző és a csapat között.

– Kommunikációs probléma vagy szakmai jellegű nézeteltérés volt Martin Albertsen és a játékosok között?
– Ezt nehéz lenne szétválasztani. Egyszerűen nem jöttek az eredmények, mindkét fél, az edző és a játékosok is próbáltak igazodni a másikhoz, de ez valahogy nem sikerült. Belekerültünk egy negatív spirálba, és ebből nem tudtuk magunkat kirángatni. Amióta győztes mérkőzéseken vagyunk túl, minden játékos jobb kedvvel érkezik az edzésre, tele vagyunk energiával, a válogatott keretbe is motiváltan érkeztünk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy kiegyensúlyozott lelkiállapot szükséges ahhoz, hogy egy sportoló vagy egy csapat eredményeket érjen el. Úgy érzem, nálam ez most adott.

– Rutinosan megkerülte a választ. Egy edzőváltás ennyire felszabadította a játékosokat? Volt más, mi lehetett a titok?
– Én úgy éreztem, hogy a vereségek után érlelődött bennünk a gondolat, az érzés, hogy most már muszáj jönnie egy olyan mérkőzésnek, ami átlendít bennünket a nehézségeken. Mindannyian dolgoztunk, azzal keltünk és feküdtünk, hogyan találjuk meg a megoldást. És amikor az a bizonyos gát átszakadt, onnantól éreztük, hogy kijjebb vagyunk a hullámvölgyből.

– Az edzőváltás vagy az Ikast elleni győzelem volt a gátszakadás?
– Talán az utóbbi. Azt éreztük, hogy muszáj valami nagyot alkotni. Nem volt rajtunk teher, hiszen az Ikast veretlenül menetelt a Bajnokok Ligájában. Úgy voltunk vele, hogy nincsen veszítenivalónk. Ez olyannyira jól sikerült, hogy megnyertük azt a meccset, majd a bajnokságban is jöttek a jó eredmények. Hála Istennek, fel tudtunk zárkózni a BL-csoportunkban.

– Azt szokták mondani, hogy ha egy játékos kevésbé sikeres a klubjával, akkor a válogatott jelenthet neki lelki felüdülést. Most ez nem érvényes a fradista játékosokra, mert lendületbe jöttek, legyőzték a Győrt a hazai rangadón, Dragana Cvijics már a Final Fourról beszélt, szóval úgy tűnik, hogy most nem tesz jót a válogatott szünet a felszálló ágban levő Ferencvárosnak. Egyetért?
– Nyilván jó lett volna a lendületbe jött Fradival tovább folytatni az elkezdett győzelmi sorozatot, de az lett volna az igazi, ha ez a széria szeptemberben kezdődött volna el. Akkor még előrébb tartanánk. De azt érzem, hogy a Fradival elért győzelmek feltöltöttek energiával, és ezért is jöttem örömmel a válogatotthoz. De annak is örülök, hogy nemcsak a fradistáknak, hanem a BL-csoportkörben nyolc meccsből nyolcat megnyerő győri, és a bravúrokat elérő debreceni játékosok is sikerélményekkel töltekezve érkeztek a válogatott edzőtáborába. Azt érzem, hogy mindenki boldog és magabiztos, és ebből a válogatott profitálhat.

(magyarnemzet.hu/sport)