A zseniális Varga Zoltánra emlékeztek

Ínséges időkben az emberfia keres-kutat, hol lehet valami érdekes műsort találni. A véletlen és a jószerencse révén kedden este belefutottam a HATOS Csatorna ötödik, utolsó ismétlésébe, amelyben egy kivételes egyéniség halála 10. évfordulója kapcsán történt érdekes emlékidézés. Az életének 66. évében eltávozott Varga Zoltánról volt szó, akiről még sokat lehet és kell is beszélni. Elvégre egy kivételes zeni volt és aki egyetlen, igazi életterén, a labdarúgó pályán fejezte be földi életét.

Varga Zoltán (fotó: Fradi.hu)

Paor Lilla műsorvezető, Takács Tibor állandó sportszakértő és Tobak Csaba, az FTC Sportmúzeum igazgatója jelenlétében egymás után szólaltak meg a Ferencváros korábbi játékosai, akiknek mondanivalóit Takács Tibor vezette fel.

Elsőként Bánki „Dodó”, a jelenleg labdarúgó szakértőként is dolgozó tévékommentátor szólalt meg. Ő talán a legrövidebben nyilvánult meg. Azt hangsúlyozta: meggyőződése, hogy Varga Zoltán ha tervezhette volna, a pályán szeretett volna kilépni az életből.

Sokkal többet mondott el az olimpiai bajnok csatárról Hrutka János, aki a Ferencvárost követően a Bundesligában is sikerrel kergette a labdát.

– Miért lettem az egyik kedvenc játékosa – tette fel a kérdést önmagának, majd meg is válaszolta azt. – Például azért, mert azok közé tartoztam, akik hajlandóak voltunk az edzéseket követően túlórázni azért, hogy jobb játékosok lehessünk. Én életem nagy ajándékának tartom, hogy a keze alatt készülhettem. Személyében egy zsenit tisztelhettünk, ráadásul nem is számítottunk arra, hogy Novák Dezsőt éppen ő követheti majd a kispadon. Őt nem érdekelték az úgynevezett „nagy nevek”, nála mindig azok léphettek a hétvégén pályára, akik a hét folyamán, a felkészülés során rendre a maximumot nyújtották. Soha nem titkolódzott, hiszen olykor már csütörtökön közölte a döntését: „vasárnap taktikai megfontolásból most nem fogsz játszani.” Ötvenkét évesen is kivételes rúgótechnikával rendelkezett, ráadásul órákkal előbb érkezett és utolsónak távozott a foglalkozásokról. Bár civilben is többször találkoztunk, ám az öltözőben vagy a pályán senkivel nem tett kivételt. Rengeteget tanulhattam tőle!

Másik kedvence Szűcs Mihály volt, aki szintén az internet segítségével emlékezett Varga Zoltánra.

– Számomra sokáig egy legenda volt, aki elég zárkózott embernek mutatkozott. Ötven fölött, a szemüvegét levéve is képes volt 40-50 méteres, hajszálpontos passzokra. Megértettem azokat az idősebb drukkereket, akik egyfolytában áradoztak róla, mint aktív játékosról. Úgy gondolom, neki csak egyetlen, igaz barátja volt, a labda.

A következő bejelentkező az egykori fradista a kapus, Szeiler József volt, akit sikerült vonalvégre kapniuk a szerkesztőknek.

– Ezúton is megköszönöm a Hatos Csatornának, hogy ápolják Varga Zoltán emlékét – kezdte a korábbi kiváló hálóőr. – Nagy élmény mindmáig számomra, hogy játékosként kiérdemelhettem a bizalmát és a barátai között tudhattam magamat egészen élete utolsó napjáig. Pontosan tudta, hogy az ember azt adta a pályán, amilyen a civil életben volt. Állítom, hogy ő nem volt megosztó személyiség!. Sokkal inkább azok a játékosok voltak azok, akiktől nem tudta és nem is akarta elfogadni azt, hogy nem hajlandók többet tenni a tehetségük teljesebb kibontakoztatásáért! Neki valóban a foci volt a mindene, a magánéletében is állandóan focizott. Talán még akkor is, amikor a teniszpályán játszottunk. Ezért szinte mindent tudtunk róla, mert neki valóban a labdarúgás töltötte ki az életét. Nem véletlenül lett elismert tévés szakkommentátor Németországban.

Amint Takács Tibor elmondta, mindenkitől elnézést kérnek, akik nem kaphattak szót a műsoridő szorításában. Szeretettel emlékezett Zugló egykori polgármesterére, Rátonyi Gáborra, akinek ötlete nyomán kapta a korábbi Danuvia pálya a „Varga Zoltán Sporttelep” nevet. A zuglói pályán eddig minden évben megrendezték a Varga Zoltán Emléktornát és a helyi önkormányzat mostani ígérete szerint ezt idén későbbi időpontra fogják kiírni. Arról se feledkezzünk meg – intett Takács -, hogy a korábbi budapesti főpolgármester, Tarlós István 2015-ben posztumusz díszpolgári címet ajándékozott a valóban zseniális labdazsonglőrnek, Varga Zoltánnak.

(jochapress / Jocha Károly)